Az 5,3 méter magas lovasszobor bronzba öntését Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. Elkészültét a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek.
A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállított alkotás lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.
Több mint 900 éves múltra tekint vissza a nagyváradi vár, állt magyar, oszmán, Habsburg-uralom alatt is a történelem során, többször átépítették, újjáépítették és funkciója is sokat változott az évszázadok alatt. A kommunizmus idején az államhatalmi szervek használták, és az 1990-es évek közepén kapta vissza a város. Európai uniós finanszírozásból a felújítása 2010-ben kezdődött el, és ma is tart. A belső várban múzeumot alakítottak ki.
Az elmúlt években végzett régészeti feltárások során számtalan lenyűgöző építészeti kőtöredék került elő. Ezekből jött létre a lapidárium. A kiállított kőfaragványokon keresztül betekintést nyerhetnek a látogatók a váradi vár építkezési fázisaiba. A kiállításban megtekinthetők boltozati tartóoszlopok, ajtó- és ablakkeret töredékek, sírkövek. Eredeti helyén látható a gótikus székesegyház nyugati bejárata, valamint a Kisebbik Szűz-Mária templom romjai.
Magyar királyi síremlékek
A Szent László-kultusz miatt a koronás fők előszeretettel temetkeztek Váradra. Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé. A nagyváradi vár fejedelmi palotája udvarának leglátványosabb eleme az egykor a várban állt székesegyházban eltemetett két magyar király síremléke.
Várad szecessziós építészeti kincsei
A szecessziós stílusú Várad a múlt század tízes éveiben Budapest, Pozsony és Zágráb után Magyarország negyedik legdinamikusabban fejlődő városa volt. Ebben az időben születtek meg a modern bérház- és palotasorok, a szecessziós építészet gyöngyszemeit olyan neves építészek tervezték, mint Komor Marcell, Jakab Dezső, Mende Valér, ifj. Rimanóczy Kálmán, vagy a Vágó-fivérek. Nem csoda hát, hogy a Réseau Art Nouveau Network Nagyváradot Európa 23 legszebb szecessziós városa közé választotta.
A Darvas-ház az egyik legeredetibb szecessziós stílusú nagyváradi villaépület, amit a váradi származású Vágó-testvérek terveztek egy Darvas Imre nevű faipari vállalkozónak. A bécsi szecesszió geometrikus vonulata által ihletett épület 1910-ben készült el, és a kor legelegánsabb és legkorszerűbb váradi lakóépületének számított. Az épület felújítása 2018-ban kezdődött el, a felújított, szecessziós múzeumnak berendezett épületet 2020-ban adták át.
Várad mindig élen járt a költőóriás örökségének ápolásában. 1942-ben a város közpénzből vásárolta meg Rozsnyay Kálmántól a híres Ady-gyűjteményt, emlékmúzeum alapításának céljából. Az Ady Endre Emlékmúzeum végül 1955. május 26-án került felavatásra az egykori Mülleráj épületében. Az épületet 2019-ben felújították, a költő halálának 101. évfordulóján, 2020-ban, ismét megnyitották kívül-belül teljesen felújított Müllerájt.
A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer-térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el. Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották.
A Holnaposok irodalmi tömörülése 1908-ban alakult Nagyváradon azzal a céllal, hogy a tespedő magyar lírát modern eszmékkel felfrissítsék. Az emlékmúzeumban látható egy festmény, amely négy Holnapost ábrázol egy kávézóasztal mellett. Innen eredt a szoborcsoport megalkotásának ötlete. A kis asztalkát négyen veszik körbe: Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, és Emőd Tamás. A műalkotás üresen hagyott székére bárki leülhet.
A Szent László tér éke a szecessziós stílusban épített Fekete Sas palota, melynek passzázsai három utcára nyílnak. A tér azonban még számos épített szépséget rejt, négyszög alakzatán körben emelkednek az épületek: a Városháza, a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia. A főteret 2016-ban újították fel. A városháza felújítását 2021-ben fejezték be, az épület homlokzatára visszakerült a turulmadár is.
