Kassa magyarok által egyik leglátogatottabb nevezetessége Rákóczi fejedelem rodostói házának a pontos másolata, mely a középkori városfal erődrendszerének legrégebben megmaradt részlete, a Hóhérbástya udvarában áll. 1943-ban építették fel a fejedelem ebédlőházának mását, mely ma a Kelet-Szlovákiai Múzeum népszerű kiállításaként mutatja be a szabadságharc vezetőjének mindennapjait, személyes tárgyait – a rodostói kelet hangulatával fűszerezve.

Ferenc József császár engedélye után, a magyar országgyűlés döntésére, 1906-ban II.Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait hazaszállították, Kassán a Szent Erzsébet-dóm kriptájában helyezték örök nyugalomra. A városra azért esett a választás, mert a fejedelem nemcsak többször megfordult a városban, de a felkelés irányítását is intézte innen. Ugyanekkor (1906) került haza 24 ládában a rodostói ház ebédlőjének berendezése, majd a világháború sodrásában kalandos körülmények között lezárva egy pincében a feledés homályába merült. Az évtizedekkel később előkerült tárolókat Lux Kálmán már 1908-ban elkészített tervei alapján csak 1942-ben használják fel, ekkor kezdődnek meg a Hóhérbástya toldaléképületében az emlékház kialakításának kezdeti munkálatai, befejezésére azonban csak jóval később, a rendszerváltás után 1990-91-ben került sor. 2006-ban, a fejedelem újratemetésének 100. évfordulóján Rákóczi emlékművet emeltek az udvaron, a büszke magas kőszobor egy Brazíliából hozatott 8 tonnás kőtömbön áll.

Ünnepélyes keretek között adták át Kassa belvárosában, az Erzsébet utca 42-es szám alatt található Magyar Jelenlét Házát. Az épület, amelyben a rendszerváltás előtti évtizedekben bryndzagyár üzemelt, a Magyar Kormány támogatásával került a Rovás Egyesület tulajdonába. A több mint húsz éve működő egyesület hét éve tevékenykedik Kassán, ezalatt folyamatos, színvonalas programkínálattal gazdagította a kassai magyar kulturális életet. Az új épület nagyszerű lehetőséget nyújt számukra ahhoz, hogy megvalósítsák azokat az ötleteiket, terveiket, amelyekről eddig csak álmodtak.