A Nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palota
Az Erdély legnagyobb barokk világi épületeként számon tartott palotának a helyi hagyomány szerint 365 ablaka van. Tervezője, Franz Anton Hillebrandt, korának egyik legnevesebb építésze volt. A műemlékeként számon tartott palota tulajdonjogát nyolc év pereskedés után, 2004-ben kapta vissza az egyház, ám további 15 évet kellett várnia, míg ténylegesen birtokba vehette az épületet. A püspökség a magyar állam támogatásával látott neki az épület felújításának.
Egyházművészeti kiállítás
Az egyházművészeti kiállítás az egyházmegye festészeti és portrétárának legjelentősebb darabjait mutatja be a reneszánsztól a 19. századig. Emellett az egyház liturgikus ötvösgyűjteménye és textilgyűjteménye is látható. Ugyanakkor a látogatók bepillanthatnak Ferenc József és Erzsébet királyné váradi lakosztályába is. Az épület földszintjén emlékkiállítást szenteltek Szent László királynak, és az egyházmegye mártír püspökeinek.
Építészeti szempontból a kanonoksor épületegyüttesét 10 egymáshoz épített, ennek ellenére egymástól független épület alkotja. Az 1750 és 1875 között épített tíz kanonoki lakás, bár a barokk túlzó ornamentikáját teljes mértékben nélkülözi, összhatásában mégis egyike a város legszebb barokk épületeinek. A huszonéves Ady Endre a Nagyváradi Friss Újságban 1901-ben, igen éles hangvételű írásban bírálta a kanonok sor lakóit, Egy kis séta címmel.
Nagyboldogasszony székesegyház
Nagyvárad barokk székesegyházát Forgách Pál püspök kezdte el építtetni 1752-ben. A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyház végül 1780-ra készült el. A korabeli Európa egyik legnagyobb barokk orgonája is Nagyváradra került Mária Terézia adományaként. Nagyvárad székesegyháza, a történelmi Magyarország területén valaha emelt legnagyobb méretű barokk egyházi épület ma a város leglátogatottabb turisztikai nevezetessége.
A palota északi és a székesegyház nyugati oldalhomlokzatánál a park felújítása során megmaradt a kezdetektől létező parkszerű tájképi kert, benne ívelt allékkal és padokkal. A templom ezen oldalán kapott helyet 2020-ban a bibliai kert, amely a kolostorkertek puritán egyszerűségét idézi szimmetrikusan elhelyezkedő, tagolt ágyásaival és körágyásaival. A kert helyreállításában Tancréde Jules Baudet francia tájkertész és Kleszken Tímea kertészmérnök segítették a tervezőket.
Szent László váradi jelenléte a középkor folyamán Európa élvonalába emelte a várost, amely még a király szentté avatása előtt zarándokhely lett. Az egész alakos Szent László-szobrot, amely jelenleg a római katolikus székesegyház előtt áll, eredetileg a nagyváradi főtéren helyezték el Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök kezdeményezésére, és 1893. szeptember 10-én avatták fel, aztán 1923-ban eltávolították, azóta áll a barokk palota kertjében, a székesegyház főbejárata előtt.
Várad szecessziós építészeti kincsei
A szecessziós stílusú Várad a múlt század tízes éveiben Budapest, Pozsony és Zágráb után Magyarország negyedik legdinamikusabban fejlődő városa volt. Ebben az időben születtek meg a modern bérház- és palotasorok, a szecessziós építészet gyöngyszemeit olyan neves építészek tervezték, mint Komor Marcell, Jakab Dezső, Mende Valér, ifj. Rimanóczy Kálmán, vagy a Vágó-fivérek. Nem csoda hát, hogy a Réseau Art Nouveau Network Nagyváradot Európa 23 legszebb szecessziós városa közé választotta.
A Darvas-ház az egyik legeredetibb szecessziós stílusú nagyváradi villaépület, amit a váradi származású Vágó-testvérek terveztek egy Darvas Imre nevű faipari vállalkozónak. A bécsi szecesszió geometrikus vonulata által ihletett épület 1910-ben készült el, és a kor legelegánsabb és legkorszerűbb váradi lakóépületének számított. Az épület felújítása 2018-ban kezdődött el, a felújított, szecessziós múzeumnak berendezett épületet 2020-ban adták át.
Várad mindig élen járt a költőóriás örökségének ápolásában. 1942-ben a város közpénzből vásárolta meg Rozsnyay Kálmántól a híres Ady-gyűjteményt, emlékmúzeum alapításának céljából. Az Ady Endre Emlékmúzeum végül 1955. május 26-án került felavatásra az egykori Mülleráj épületében. Az épületet 2019-ben felújították, a költő halálának 101. évfordulóján, 2020-ban, ismét megnyitották kívül-belül teljesen felújított Müllerájt.
A Szigligeti Színháznak otthont adó épület a bécsi Fellner és Helmer cég tervei alapján készült, s a város emblematikus épületei közé tartozik. Meghatározó eleme lett a 20. század legelején kialakult, szabálytalan kontúrú, festői Bémer-térnek, mely mai képét a földszintes házak lebontása után sorra épített eklektikus és szecessziós paloták befejezésével nyerte el. Az épületet 1900. október elsejére fejezték be, az ünnepélyes megnyitót október 15-én tartották.
A Holnaposok irodalmi tömörülése 1908-ban alakult Nagyváradon azzal a céllal, hogy a tespedő magyar lírát modern eszmékkel felfrissítsék. Az emlékmúzeumban látható egy festmény, amely négy Holnapost ábrázol egy kávézóasztal mellett. Innen eredt a szoborcsoport megalkotásának ötlete. A kis asztalkát négyen veszik körbe: Ady Endre, Juhász Gyula, Dutka Ákos, és Emőd Tamás. A műalkotás üresen hagyott székére bárki leülhet.
A Szent László tér éke a szecessziós stílusban épített Fekete Sas palota, melynek passzázsai három utcára nyílnak. A tér azonban még számos épített szépséget rejt, négyszög alakzatán körben emelkednek az épületek: a Városháza, a görög-katolikus székesegyház és püspöki palota, a görög-keleti egyház, a Szent László templom és plébánia. A főteret 2016-ban újították fel. A városháza felújítását 2021-ben fejezték be, az épület homlokzatára visszakerült a turulmadár is.
Több mint 900 éves múltra tekint vissza a nagyváradi vár, állt magyar, oszmán, Habsburg-uralom alatt is a történelem során, többször átépítették, újjáépítették és funkciója is sokat változott az évszázadok alatt. A kommunizmus idején az államhatalmi szervek használták, és az 1990-es évek közepén kapta vissza a város. Európai uniós finanszírozásból a felújítása 2010-ben kezdődött el, és ma is tart. A belső várban múzeumot alakítottak ki.
Az elmúlt években végzett régészeti feltárások során számtalan lenyűgöző építészeti kőtöredék került elő. Ezekből jött létre a lapidárium. A kiállított kőfaragványokon keresztül betekintést nyerhetnek a látogatók a váradi vár építkezési fázisaiba. A kiállításban megtekinthetők boltozati tartóoszlopok, ajtó- és ablakkeret töredékek, sírkövek. Eredeti helyén látható a gótikus székesegyház nyugati bejárata, valamint a Kisebbik Szűz-Mária templom romjai.
Magyar királyi síremlékek
A Szent László-kultusz miatt a koronás fők előszeretettel temetkeztek Váradra. Biztosan négy magyar királynak volt itt a nyughelye: az alapító Szent László királyé, Luxemburgi Zsigmondé és feleségéé, Mária királynőé és I. Károly Róbert király feleségéé, Beatrix királynéé. A nagyváradi vár fejedelmi palotája udvarának leglátványosabb eleme az egykor a várban állt székesegyházban eltemetett két magyar király síremléke.
